2008 OB 3/1 Markaz

Élménybeszámoló: 2008. évi Szabadtéri OB 1. forduló; Markaz - 2008. április 19.

A versenyrõl egy kis élménybeszámoló: reggel szakadó esõben döngettünk végig Markazig, ahol éppen az elsõ meccs kezdésére állt el az esõ. Az elsõ meccsünket az Apridoj (Tatabánya) csapata ellen játszottuk. Egy kis laza zónával, nagyon sok hibával játszottunk, de asszem a erõfölényrõl mindent elmond az, hogy - én úgy emlékszem - csak 1× jutottak el a zónánkig. pontot pedig még ekkor sem tudtak csinálni. A következõ meccsen már tudtuk, hogy ez nem lesz elég, ezért Marci behívta, hogy fogjunk egy kicsit embert, hogy legalább bemelegedjünk. Reméltük, hogy sikerülni fog. A vége 15 sima.

A következõ meccset a nagy mumus Hallogigaz-e ellen játszottuk. Meetesh javaslatára (Köszi Meetesh, nagyon nagy hívás volt!!!) egy zóna-emberfogás hibrid védekezéssel (a korongot 3 fõs cuppal követtük, míg a befutó embereket a kijelölt területeken belül emberfogással fogtuk, illetve volt egy megbízható emberünk a hosszú dobásokra figyelt) kezdtünk. Ez a védekezés olyan hatékony volt, hogy semmit nem tudtak csinálni a Hallodosok. A részletekre kevéssé emlékszem, kivéve 1-2 pillanatot: (1) már jó ideje ment a meccs, amikor az eredményjelzõre néztem és mindkét meccs (párhuzamosan mellettünk az UFÓzd játszott az Apridojjal) 9:2-re állt - annyival mentünk a Hallod ellen, mint az UFÓzd az Apridoj ellen; (2) illetve az utolsó pont elõtt - most is, szinte ez egész meccsen csak mi pooltunk - Marci aszonta, hogy az elsõ passz az Övé. Én akkor már tudtam, hogy ez mit jelent: Petya nem elsõ és nem is utolsó gyönyörû poolját eldobva, Marci úgy rohant fel védekezni, mint egy vadállat, aki a becserkészendõ prédát készül széttépni; és egy gyönyörû vetõdéses védekezéssel az elsõ passz útját állta (mi meg kiabáltunk Neki, hogy miért nem fogta mert - hisz akkor Callahan lett volna). A tényszerûség kedvéért a vége 10:3 lett (mint az UFÓzd - Apridoj meccs). A zónavédekezésben azt emelném ki, hogy az új fiúk (Peti és Isti) nagyon vitézül nyomták: Peti jobbára a cupot erõsítette, Isti pedig nagyon okosan vette fel és hagyta el a támadó játékosokat a saját területén. Szerintem, zónánál ez a legnehezebb, ezért külön elismerés Istinek.

A csoportunkban, ami a sokkal erõsebb csoport volt (az elsõ 3 helyezett a mi 4 fõs csoportunkból került ki), utolsó meccset az UFÓzd ellen játszottuk. Ha nyerünk, akkor egyenes ágról döntõ; ha veszítünk, akkor játszhatunk keresztbe a másik csoport (amiben 3 csapat volt) gyõztesével, valószínû a Freebeezzel. Szóóóval, kicsit volt is tétje, kicsit nem is. Ennek megfelelõen egy harmatgyenge zónavédekezéssel kezdtük a meccset, amely zónán az Ózdi Vitézek erõlködés nélkül hatoltak át. 1 oda. (Már ekkor a zónavédekezést be is szüntettük.) Ezt követõen azért húztunk 1-2 pontot, de ismét nagyon sok hibával játszva, kerültünk messzebb és messzebb az ózdi csapattól. 5-2 oda, majd 10-4. A végére nem emlékszem. Sok kevés. Így a vigaszágon, keresztbe játszhattunk a Hagymás Babbal egált játszó, de a Markaz csapatát jobban megverõ Freebeezzel.

A döntõbe jutásért menõ meccs sok hibával és kevés ponttal folyt medrében. A részletek megint kimaradtak, kivéve a meccs végét. Feri futásra adva fejét, ha jól emlékszem Petya, meglendített egy fonák külsõívest, amely korongot (a védekezõ embert kizárva) Feri már olyan szinten érzett a kezében, hogy még azelõtt diadalittasan (és kicsit beképzelten - ez van srácok, elismerem) már fel is emelte, csak a korong hiányzott belõle. Szóóóval, elkúrtam! Nem kicsit, nagyon!!! (Itt elnézést még1× mindenkitõl, nagyon bánt az eset. De most ezt komolyan.) Egy kis ápolási szünetet követõen (Fodor "Hyperactive" Dani elég fájdalmas arccal fetrengett a pályán - mindenki azt hitte nagy a baj -, de szerencsére "csak" állat módjára begörcsölt mindkét vádlija; de szerencsére nem lett nagy a baja.) a debreceni támadást Dóri Kittón óriást védekezve (úgy, hogy a korong a kezében maradt!) Petrának nyomta be a korongot a zónába (megmentve így az "életemet" - köszi mégegyszer!). Itt azt szeretném elmondani, hogy a csajok a legjobb csajok a magyar, de meg merem kockáztatni, hogy a közép-európai mezõnyben is. Mind védekezésben, mind támadásban, mind dobásban, elkapásban mindenkit vernek; nem egy meccset hoztunk már a remek játékuk révén - ezt is. Köszi Csajok!

A döntõ elõtti pillanatok: a meccs elõtt Feri beszélgetett Szityóval, hogy lehet, ha Gábor (aki péntek este belázasodott és így otthon is maradt, de egész nap telefonkapcsolatban állt a Csapattal) meghallja, hogy döntõt játszunk, akkor útnak ered. Kb. 2 perc múlva jött vki (bocsi, már nem emlékszem ki), fülig érõ szájjal újságolva, hogy Gábor elindult, mivel lement a láza. Szóóóval, a döntõre kicsit beerõsítettünk, mivel eléggé szétmarcangoltuk magunkat: Meeteshnek a vádlija görcsölt, Petya a csípõjére esett csúnyán, Marci a vetõdéses védekezéseivel és elkapásaival kezdte szép lassan kinyírni magát, Feri sose tudott futni stb. A döntõ elõtt Feri pszichikai hadviselésbe is kezdett az ózdiak ellen: egy kis esõt és szelet kívánt a döntõre, mivel tudja, hogy esõben könnyebben kiejtik a korongot, mint mi; illetve a szél is jobban zavarja õket, mint minket. Továbbá, Gábor döntõre jövetelének híre is sokkolta az Ózdi Vitézeket.

És eljött a döntõ, amit Gáborral megerõsödve, az Ózdi Csapat idegein ugrálva kezdtünk. Szépen nyugodtan néztük, hogy folyamatosan ejtik a korongokat, higgadtan támadgatva csináltunk 1, még 1, még 1 és még 1 pontot. 4 sima volt az eredményjelzõn, amikor Szabi nem bírta tovább és idõt kért. Nem mondom, hogy nem esett jól az idõkérés, mert már elég kaput volt a Csapat. (Közben, nagy dörgéssel, villámlással viharfellegek kezdtek gyûlni a mátrai hegyek felõl és rákezdett esni… ;-)) Az idõkérést követõen egy kicsit kiegyenlítettebb volt a játék, de tartottuk a 4 pontos vezetést. 8:4 még biztos volt az állás. Közben a jégesõ és felhõszakadás miatt megszakítottuk a játékot, amit nagyon vicces volt folytatni úgy, hogy gyakorlatilag állt a pályán a víz és se elindulni, se megfordulni, se irányt válltani nem nagyon lehetett. Ennek megfelelõen a sárban történõ - nem önkéntes fürdõzést - Dóri kezdte meg, majd Feri ült seggre, illetve Paka nyomott egy újabb gyönyörû vetõdéses védekezést egy pocsolya közepében landolva. A 4 pontos különbséget a végére 6-ra növelve, 12:6-ra hoztuk az extrém körülmények között rendezett döntõt.

A versenyen részt vettek:
Petra
Dóri
Feri
Gábor
Isti
Meetesh
Marci
Petya
Rapi

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License