Free As A Bee 5
faab5-2.jpg


more photos

5. FAAB - Az Ötök Tornája

Érsek Kitti beszámolója

Bár a beszámolót kicsit késve írom, az azért mindent elmond, hogy az élmény néhány nap után is kitart.
December 12-13-án Szlovéniában, a ma már számunkra kitörölhetetlen nevű Dobrova faluban rendezték a Free As a Bee versenyt, ötödik alkalommal. A LOLka öt fővel vett részt a tornán: Silke, Petra, Kittó, Gábor és Petya alkotta a csapatot.

A meglehetősen kalandos és fárasztó odaút végén rekordot dönthettünk azzal, hogy fél óráig kerestük a csarnokot a 3 utcás faluban. Végül hajnal ötkor estünk be a hálózsákba, ezután nem volt kis teljesítmény felébredni az első meccsünkre. A csoportmérkőzéseinket két osztrák és egy szlovén gárda ellen játszottuk 18 percben, közülük kettővel - még csere nélkül is - szinte borítékolhattuk a sikert. Várakozásainknak megfelelően a Beery Bears és a Cosmodisk ellen magabiztosan nyertünk, és a Cheek2Cheek sem bizonyult nálunk jobbnak. Ami viszont az eredményeknél is fontosabb: a három derbin sikerült összerázódnia több helyről érkezett kis csapatunknak. Kipróbálhattuk magunkat zónavédekezéssel szemben, ment pár szép hosszú (még Silkétől is, na annál lehidaltam), és rájöttünk, hogy hammerökkel nem fogunk tudni túl sokat operálni, jobb, ha biztos passzokkal juttatjuk előre a diszket. No és begyakoroltuk, hogyan érdemes embert fogni, ha 2 lánnyal áll fel az ellenfél (ez nekem teljesen új volt).

A felsőházban a Vertigoval meccseltünk 25 percig, a pontos eredményre nem emlékszem, de arra igen, hogy jelentős volt a különbség a végén. Egy személyes megjegyzés: nekem ez a mérkőzés azért volt külön öröm, mert a FreeBees-zel mindig szoros meccsen, egy-két ponttal kapunk ki Vertigoéktól.

És végül jött a nap utolsó, és egyben legjobban várt mérkőzése, a szintén felsőházba került Hallod ellen. Ekkor, vagyis öt órakor, az ötödik meccsünk előtt neveztük el az 5. FAAB-t az Ötök Tornájának. A 20 perces alvásoknak köszönhetően nagyjából mindenki felébredt a nap végére, és már-már bemelegítésnek lehet nevezni, amit a pálya szélén műveltünk előtte. Robiék 4 lánnyal és 8 fiúval álltak ki ellenünk, és mivel cutokban, sprintekben és hosszú passzokban náluk nincs hiány, tudtuk, hogy ez kemény lesz. Gábor egy számomra teljesen új védekezési taktikával állt elő: ha a két biztos dobónál van a korong, hosszúra és rövidre is figyelünk, ha nem, akkor csak a rövidre (ez nálatok talán gyakori). Ha emlékezetem nem csal, 5-5 -ig álltuk a sarat, majd hirtelen 9-5-re ugrott az eredményjelző a Hallod javára. Elfáradtunk, nna. Végül 9-7-re szépítettünk. (Én ezt a meccset végig izgultam, és bazi jó volt)

A szombati partiban többségünknek csak a jelmezek lecsekkolására maradt energiája, "Bulikirály" Petya ebből a szempontból mindannyiónkat túlteljesítette a fél kettes hazaérkezéssel.

Vasárnap sok-sok alvás, két meccsünk maradt hátra a négy között. Az elsőt a nagy esélyesnek számító Catchup ellen játszottuk. A derbi elején meglehetősen gyorsan hoztunk néhány pontot, ezzel párhuzamosan azonban fáradtunk is. Ellenfélék leküzdötték a hátrányt, sőt át is vették a vezetést. Végül csajponttal egyenlítettünk 7-7-re, akkor már mindenki az eredményjelzőt leste. Gábor vetődésének köszönhetően közvetlenül a vonalról hozhattuk a korongot, hál'istennek a hallodosok üvöltötték a pálya széléről, hogy ne kapkodjuk el az uccsó passzt. Már úgyis tudjátok: 8-7 lett a vége ide!



Ismét szünet, végül magyar döntővel zárult a torna: LOLka- Hallod. A csajok nevében mondom: Maresz hiányát azért (pozitívan) megéreztük, ennek ellenére gyorsan fogyott a víz a meccs alatt. Hogy pontosan hogyan alakultak az eredmények, már bevallom nem emlékszem, mondjuk a cipőlerepülés 6-4-nél megmaradt. Amikor 9-6-ot mutatott a tábla a javunkra, már tudtuk, behozhatatlan a Hallod hátránya. Végül 9-7- nél fújták le az időt, az uccsó pontot érvényesítették, 9-8 lett a magyar döntő vége.



Magabiztos, és bazi kemény volt a játék, a torna pedig jól szervezett és hangulatos. Ami csak utólag tűnt fel: egyetlen pillantig sem jutott eszembe, hogy megsérülhetek, vagy annyira elfáradhatok, hogy nincs tovább. Tök jó volt részese lenni a Gábor vezette, nyugalmas játéknak, amit eddig csak kívülről figyeltem a magyar versenyeken.

Köszi srácok/lányok!

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License