ITF
ITF-BfB-team.jpg

Kramer Peti beszámolója:

A 2011-es ITF már a kezdete előtt egy jó hírrel szolgált nekünk; az első meccsünk szombaton 12.40-kor kezdődött, így szombat reggel kényelmesen indulhattunk útnak. Kivéve Mexit, akinek péntek este üzleti tárgyalása volt Pozsonyban, ami azonban nem volt tökéletes siker, ezért az éjszakát ő a gymben töltötte a többi frizbissel együtt. Gábor a szombatot a gyakorlat helyett az elméletnek szentelte, így 3 lánnyal és 5 fiúval indultunk neki a continuous play beach tornának, ami nem csak bevállalósnak tűnt, hanem az is volt, főleg hogy minden csere alkalmával egy majdnem egyperces imát elmondtunk Gregiért, így a pihenőidő igen korlátozott volt.

A csoportunkban rajtunk kívül (7. seed) a tavalyi győztes Storm(1.), a lignanoi szlovák beach csapat (9.?), valamint a lipcsei Saxy Diversre épülő ivós-szívós-batikoltpólós hippicsapat (16.) featuring a korai FUJ-ból ismert kamionsofőr Steve(?) volt, így a kitűzött cél a 2-3. hely megszerzése volt (a poolban). Sorsolásunk ideális volt, hiszen az addigra már kellemesen betépett és bebaszcsizott hippik ellen kezdhettünk. A szokásos megfontolt, kimért, pontos játékunkat produkálva sikerült a hasonló színvonalon játszó batikosokkal megveretni magunkat, vagy inkább saját magunkkal, nem is tudom. A felsőházba jutási tervek ezen a ponton átalakultak túlélési tervekké, és a másik két meccset sűrű "nem baj, a lényeg hogy élvezzük!", "oszkár" és "sebaj, védekezz!" kiáltások közepette veszítettük el, a WCBU ellen talán 5, a Storm ellen inkább 10 ponttal.

Az elkövetkező néhány órát kellemes társasjátékozással/sörözéssel/bóbiskolással/csocsózással töltöttük a 17.40-es meccsünkig, amiről 16.55-kor kiderült, hogy 17.00-kor kezdődik. A csocsóval bemelegítés jó taktikának bizonyult, mert a korábbiaknál sokkal összeszedettebb játékkal az addigi legjobb meccsünket játszottuk az Outsiterz ellen, és egy élő, interaktív szabályismereti közjátékot követően universe pointtal meg is nyertük!
A szabályismereti játék lényege, hogy a szervezők kitaláltak egy szabályt, amit egyetlen csapatnak és maguknak a szervezőknek sem sikerült teljesen megérteni a torna végéig. A szabály: az idő lejárta után még van három dobás, ezután van vége a meccsnek. Többek között és a teljesség igénye nélkül, az alábbi megfejtések érkeztek a 2 nap alatt:

- az idő lejárta után befejezni a pontot, ezután még van összesen 3 dobás és vége
- mint fent, de ha mondjuk az első dobásból pont lett, akkor vége
- az idő akkor jár le, amikor elkezdődik az ezt jelző (félperces) jingle
- az idő akkor jár le, amikor befejeződik az ezt jelző jingle
- az idő akkor jár le, amikor a félperces jingle kb. egyharmadánál először kimondják, hogy time is over
- ha egál van amikor az idő lejár, mindenképp játszunk még egy pontot (de mikor jár le az idő?)
- ha lejár az idő, a következő turn (ami lehet pontszerzés vagy ejtés vagy bármi) után van még 3 dobás és vége (állítólag ez volt a helyes megfejtés, vagy valami hasonló).

A játékért mindenesetre köszönettel tartozunk Chorchénak, mivel így legalább a szokásos köszinagyonjókvoltatok-mimegegykicsitjobbak/rosszabbak szövegek helyett a spirit circle-ben mindig volt miről beszélni percekig. Ti sem értitek ezt a szabályt? Mi sem. Szerintetek a szervezők értik? Nekem az előbb mondták hogy nem. Király akkor köszi a játékot, majd a végén óvunk. WTF? Mert szerintem mi nyertünk. Szerintem meg mi. Anyád. Te anyád. Na jó köszi a játékot, jók voltatok. Ti voltatok jók. (Óvunk.)

Mivel ez a spirit circle beszélgetés a szoros eredmény miatt a szokásosnál kicsit tovább tartott, gyakorlatilag lendületből futhattunk ki a valódi 17.40-es mérkőzésre, ami szintén jót tett, és itt már nem sok esélyt hagytunk szegény Scorpionsnak (7-2? 10-5? valahogy így). Ekkorra már tényleg egész jól játszottunk, így a két utolsó meccs nagyon élvezetes volt, és nem csak azért mert megnyertük őket.

Node végre vége, kajcsi zuhany és kezdődhetett a veteránok szerint még a tavalyit is alulmúló buli. Ekkorra már Gábor is befutott, viszont Mexi újra megpróbálta nyélbe ütni a szlovák bizniszt, így nélküle kellett helyt állnunk az olcsó de magas alkoholtartalmú italok kemény világában. A váratlan, éjfél körüli lefújásig jól éreztük magunkat, és a következőket tudhattuk meg, többek között:
- Nórit nem lehet kibillenteni az egyensúlyából
- Gábort még annyira sem
- Petra szereti a borovicskát, vagy valamelyik hasonló vagy nemhasonló nevű szlovák rövid italt
- Rapi tud egygrammos műanyag labdákkal zsonglőrködni, kicsit
- Csabi egyszer meggyilkolt egy kukást, hogy elrabolhassa a sapkáját
- a szlovákok csalók (nem nyertünk semmit a tombolán).

A party botrányos berekesztése után a legkeményebbek még érezték az ingert a pozsonyi éj felfedezésére, a fagypont körüli hőmérséklet azonban megváltoztatta ezt az érzést, így 1 körül már - Mexivel kiegészülve, akinek ismét nem sikerült megcsinálnia az évszázad üzletét - a 30 férőhelyes tornateremben csucsuztunk mind a 80-an.

Vasárnap az újabb utolsó pool csoportmeccsen az alsóházi elődöntő volt a tét, amit a lengyel RJP(?)-t szanaszét futva és játszva magabiztosan le is hoztunk, és mivel közben a másik ágon a Gyerejólesz is szépen vitézkedett, volt némi esély egy izgalmas BfB-GyJL kisdöntőre. Sajnos az elődöntőnk a Chorche-féle WCBU ellen volt, akik szombaton viszonylag csúnyán elkenték a szánkat, bár érzéseink szerint elsősorban a 8 játékos vs. 15 játékos problematika miatt. Ekkor viszont már kilencen voltunk, amivel épp megvolt a kritikus tömeg(=sorcsere), úgyhogy fel tudtuk velük venni a versenyt. Sőt, bár az eredményjelző nem ezt mutatta, majdnem végig vezettünk 1-2 ponttal, és a tényleg küzdős hajtós meccs végén valahogy 3 pont volt a különbség - a mi javunkra. A spirit circle-ben a folyamatos pontozótáblás kavarást a Storm-ra kenték, mert a lány aki csinálta, ott játszik, de az előző esti tanulság miatt (tombola) mi tudtunk, hogy inside job volt. Mindegy, a meccset - megérdemelten - mi nyertük és szerencsére ez került a jegyzőkönyvbe is, a Gyerejólesz viszont sajnos kicsit elfáradt a végére, így a 9. helyért a nemtudjukhogyanodakerült Scorpionssal kellett megmérkőznünk ismét. Ezúttal valamivel nagyobb ellenállást tanúsítottak az előző estinél, de annyival nem, hogy a győzelmünk kérdéses legyen, és magabiztosan húztuk be az alsóház bajnoki címét.
Rögtön meg is állapodtunk a szervezőkkel, hogy mivel mi minden évben a 9. helyen végzünk, jövőre nem kell lejátszanunk a pool meccseket mert úgyis fölösleges. Így kis szerencsével alig 24 óra alatt letudhatjuk ezt a szlovákiai kalandot.

A végén az egész végig tökéletesen működő Bloooooooooooooooooooooooooooooodforblood! kiáltás után egy halk Gregit is elmormotunk, ha már előző este elfelejtettünk inni szegény srác egészségére. Bajtársunk fájó hiányát mindvégig éreztük, nem csupán a játékunkban, hanem a szívünkben is. Ámen.

Egy szó mint száz; nagyvolt! Ha nem is intergalactic turbo, de tényleg fun, lehet jelentkezi a jövő évire (a 9. hely lezsírozva:)

A csapat: Lilla, Nóri, Petra, Csabi, Gábor, Isti, Mexi, Peti, Rapi

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License